Das Model

Erősítsünk homevideo fronton.

Sok mindent írhatnék zenéről, zenélésről, de épp tanulok és egyébként is. Inkább nézzétek meg a lányokat, milyen pontosan szegeli a dobos a White Stripes-ot.

In the concert hall,
i wait for rock and roll.

Egyébiránt már több blog post is megjelent arról, hogy Down-ért 8k az sok/kevés. Ezt lehet vitatni és akik posztolnak, azok jól vitatják.

De a fórumon igazi hungarikum folyik, kérem. Miközben tegnap még mindenki attól volt örömittas, hogy baszki Down Magyarországon, addigra ma már úgy csinál az úri társaság, mintha itt óriási érdeksérelmek állnának fenn. Pedig.

Még ez se lenne gond, ha nem 10 millió koncertszervező hazája lennénk, ismét.

8k sok. Aláírom, az. 8k egy húrkészlet nekem, 18 korsó Dr. Eher Antal egy átlagnál jobb helyen, nemtom hány üveg becher/jéger/hubi/unesz. 8k-ból meg tudnám javíttatni a régi fejemet és hazahozhatnám a ládámat végre, hogy itthon is legyen basszus. Vehetnék új elsőt az SS-re és végre járhatnék azzal. Megtankolhatnám a kocsit. Akármi. Arról nem is beszélve, hogy több mint hetede a minimálbérnek. Jameg, fesztivál időszak, ugye.

8k az kevés. Láttam ennél drágábban én már zenekart (reálértékben), fizettem már többet jegyért. Számomra a Down megér ennyit. Neccesen, de megér. Láttam zenekarokat a csúcson, nem egyet és csak azt tudom mondani: Ha ezt most nem nézem meg, akkor életem végéig sajnálni fogom.

De egyetlen egy dolgot ne felejtsen el senki. Ezt a koncertet leszervezték. Ez a koncert 8k-ba fog kerülni. Bárki bármit is mond. Ezt a koncertet így szervezték le, nem tehet ellene senki semmit (reméljük). Innétől bármilyen szakértés felesleges. Aki elmegy, egy kurvanagy élménnyel lesz gazdagabb. Aki nem, meg nyolcezer forinttal. Kinek mi éri meg, ugye.

Lesz Down. Júli 23-án. Itt, Pesten.

Ez is megvolt. A nyertes körül folyó pletykákat meghagynám a különféle zenei fórumoknak, nekem minden esetre elég nagy tanulság volt.

Már maga az is, hogy az ember profi körülmények között játszik. Példának okáért, kb. bedugtam az erősítőbe a basszust és állítottam kettőt, majd egyből jött a technikus és simába belőtte az EQ-t helyettem. Kértem gitárt kontrollba, egyből jött, stb. Persze volt szopó is, hisz az egyik gitárláda nem 2x8 hanem 2x4 Ohmos volt, így a helyi Mesa-t kellett használni. Cserébe atomul szólt. Cső rulez, na. A hangtechnika pazar ezen a helyen, a technikusi gárda meg kifejezetten profi, rutinos és normális.

Másodiknak játszottunk egyébként, így hamar nekiláttunk aljasodni. Csocsóban pl. megalázó vereséget szenvedett Blanka és Laccci kolléga, pedig gyűlölök elől játszani. A backstage-ben volt pult, 16 (!!!!) sör/bor/üdítő kupon állt rendelkezésünkre. Mivel a zenekar 50%-a aránylag hamar távozott, így humanitárius célokra használtuk fel egy részét (úgyismint barátok/barátnők itatása). Ami jó lett volna az a kajajegy, mert akárhogy is nézzük 8 órán keresztül volt ott mindenki. Viszont korrekt pénzért korrekt nagy szenyát lehetett kapni.

A délután jelentős részét csocsóval, chillin'-nel, dumcsival töltöttem, mindezt kedves barátaink társaságában. Az utsó három produkciót azért megnéztem, mert a Harvester mégiscsak viccgrind hatalmasság, az Archaic mégiscsak thrash kalapálás (és az utóbbi napok erős Slayer/Nevermore terápiája után kívánja a szervezetem), a Lake Of Mind meg progmetál jóság és különben is haverok.

Az első ötbe nem kerültünk be, eredményt meg még nem tudok. Amellett, hogy egy jó délután/este volt, sok mókával és kacagással, volt pár kemény tanulság. Beállni tudni kell. A magyar metálfelhozatal kemény és nagyon de nagyon erős zenekarok vannak. Nekünk (és leginkább nekem) meg van hova fejlődni még.



Senkit se tévesszen meg a kép, nem sludge riffet játszok.

Szeva, kész a fej.

There are hidden and forbidden spots in my soul. For myself. I try not to look at them and not to think about them. It just hurts. I wait until they get grey and put them in a box labeled as My Story. If they are grey I can understand them.

But sometimes I have to look at them. And this is enough for me to get angry or sad or just depressed. Or anything else like that. It comes fast, out of the blue. And it is strong enough to destroy the weak balance in me. The only "cure" is to do something that hurts more in a way.

Forrás: Andre Jordan

A képminőség iszonyatos, de az érzés így is átjön. Enjoy.

Ideals you create are fake ideals. They are the manifestation of your own disability to accept reality. Starting to accept reality shows you what your real ideals are. They are worth fighting for.

Yes, I think there is a spiral in what I do, how I behave myself or what I feel. Years are passing by and I do the same things over and over. Can't decide if this is wrong or good, it's simply how I get things done.

And Yes, there are things in my life that are showing up from time to time. Nearly in the same form making me feel the same. Slowly I understand that I'm searching for the missing part of me.

Mellőzve mindenféle ömlengést.


powered by ODEO

4 - Érzem, hogy egy igazi lúzer vagyok.

Annyit megjegyeznék, hogy utóljára voltam "főszereplő".

Május 25-re jegyek nálam kaphatók jóárasítva, egyébként meg klisé warriorok vagyunk.

Írtál képeslapot a nyári táborból?

Milyen stílusú zenekarban játszik a bácsi?

a. stoner
b. southern
c. sludge
d. d-beat
e. hard core

Megfejtések kommentbe, jól tippelők között értékes nyeremenyéket sorsolok ki!

Extra ajándék annak, aki a zenekart is megmondja!

Tunézia nemzeti italától nagyon jól érzem magam, ellenben egy kérdésre nem tudtam válaszolni. Aztán lehet, hogy kijelentés volt, de mondjam azt: Köszönöm megvolt, elkúrtam, elbasztam?

Végülis akármi volt, magamba nézve: Igaza volt.

Vajon melyik az a parlamenti képviselő, aki egy MacBook Air és két db. iPhone tulajdonában van?




Annyi biztos, hogy a Miniszterelnök fölötti sorban foglal helyet, jobbról a második. Nézzük meg az Országgyűlés oldalán az ülésrendet. Láss csodát, egykékre satírozott pozíciót találunk ott és a szerencsés nyertes: Horn Gábor!



Gratulálunk! Ön egy Mac felhasználó! A gazdaság kifehérítése érdekében tett lépésekkel biztos harmonizál a két iPhone beszerzési forrása is, hogyan is gondolhatnánk mást!

Felkészültem egy fos nap lezárására és behűtöttem a világ legdrágább sörét. Írtam ezt tegnap, de elaludtam. Cserébe a mai sem volt sokkal kiemelkedőbb, viszont egy kicsit megnyugodtam a határidős őrületeket illetően. A világ legdrágább söre itt habzik mellettem és 9,5%-val könnyű álmot ígér.

Megpróbálok az előttem álló feladatokra koncentrálni, habár megoldásuk nem jelent választ semmire sem, csupán újabb kérdések sorát hozzák elő. Közben folyamatosan kavarognak bennem emlékek, álmok, vágyak és elképzelt események. Ez utóbbiak pedig az emlékekhez kapcsolódnak és egy másik, furcsa és valószínűtlen valóságot képeznek, de mindig csak egy lépés távolságig, mert ott véget ér az, amit én tennék.


powered by ODEO

Igen, így érzem magam. Igen, nem akarok semmit. Igen, de átjöhetnél. Akármikor. Akárki vagy.


powered by ODEO

Csináltam új mixtape-et. Hét szám, szűk fél óra, teljes értékű zenei élmény!

Ingredients:

• 71% indie
• 28% pop
• 1% magic

Kicsit arról, hogy mi miért.

1. Band of Horses - Nem oly régi szerzemény, szőrös indie zenekar, Dél-Karolinából. Ha jól emlékszem egy flickr fotón kereszül találtam rájuk.
2. Metric - Nagyon régi kutatmány, a DFA1979-val turnéztak együtt és ők ajánlották mindenki figyelmébe. Kanadai arany.
3. The Bianca Story - Az asztalon éneklés fedettpályás bajnokai, Svájcból. Kamrában rokkosabbak voltak, de az a gitártéma középrésznél, tyíh.
4. Feist - Pop mestermű, azonnal fog, visszafogott, ágybanéneklőshangú leánnyal.
5. Smoke City - Volt egyszer egy Underwater Love, ez pedig ugyanonnét van. Kicsit latino, kicsit trip-hop, nagyon szép.
6. The National - Felnőttpop nagyságok, letisztultság, befordulás, mindennapi könnycsepjeink.
7. Death From Above 1979 - Vágod a CCS-től azt, hogy "Let's Make Love And Listen To Death From Above"? Igen? Akkor hajrá! Nem? Akkor is!

Vegyétek és egyétek, ez az én lelkem.

Arra nem tudok magyarázatot adni, hogy mi történik bennem. Van bennem ezer benyomás, gondolat, érzelem. Néha megundorodom mindentől, néha csak várom, hogy legyen holnap.  Fogalmam sincs mit akarok, hova akarok eljutni. Nincs célom se. Álmaim vannak, nem céljaim. Az álmaim pedig nem egyeznek a valóság kínálta lehetőségekkel. Néha törni-zúzni tudnék, máskor csak türelmetlenül topogok, mintha várnék valamire, pedig semmi sem fog történni. Tudom.

Marad a sodródás, élek egyik napról a másikra. Nem tartok sehova, mert múltam sincs. Szeretnék elfutni nagyon messze, ahol nincsenek keretek, nincsen fásultság, nincsen semmi, ami megfojt. De van letisztultság, van egyszerűség, van őszinteség és van elfogadás. És szeretet, persze.


powered by ODEO