A fokozatos terhelés csak az elmémben létező fogalom. Megvalósulását
eleddig még nem tapasztaltam meg. A valóság inkább bináris logikát
követ. Vagy láblógatás van, vagy hajtás végkimerülésig. Az útóbbi
állapot velejárója persze a karikás szem, cigaretta, kávé és…
#14
2005.02.24. 20:56 Balint
Szólj hozzá!
#13
2005.02.22. 21:21 Balint
A körúti lakás mindig egy álom volt számomra. Egy karnyújtásnyira a
négyes/hatos, éjszaka nem kell kilómétereket sétálni és a hó magától
elolvad. A bérház belső udvarára lenézni és egy nagy slukkot szívni a
cigiből, miközben a város halk lüktetéssel mondja neked: Otthon…
Szólj hozzá!
#12
2005.02.21. 10:03 Balint
Tökörtojás, bacon, pirítós. Ezzel az összeállítással bármikor képes
vagyok legalább egy órára hazavágni magam. Csak révülten bámulok ki
magamból és próbálom minél kevesebb mozgással eltölteni azt az időt,
amíg gyomrom megbírkózik tartalmával.
Szólj hozzá!
#11
2005.02.21. 00:43 Balint
Talán a Sajnosbatár fogalmazta meg legjobban az Énekejl című dalban azt
az életérzést, amely néha napján orvul megtámad. Tény, hogy az
életérzés kialakulásához szükséges jópár év tapasztalat, amely
arra ismegtanított, hogy megértsem a vers sorait, de legalábbis…
Szólj hozzá!
