Das Model

Remélem most nem zárom be véletlen ezt az ablakot. Több posztom is odaveszett így. Fogja faszom újraírni. Félévértékelés következik.

Nos. Ezennel lezárult a vizsgaidőszak, ami nagyon remek. Remek, mert már elegem volt belőle és remek, mert végre foglalkozhatok azokkal a dolgokkal, amelyeket eddig elhanyagoltam. Persze ez csak átmeneti időszak, hiszen két hét és kezdődik minden előről. Volt a fejemben egy lista, hogy mit kéne megcsinálni. Ebből kb. két-három tételt sikerül talán megcsinálni. Kigondoltam, hogy csinálok új design-t ide, de ha jövő héten nem, akkor nyárig sem. Van még egy konzumálós lista is a fejemben, erős anyagi csőd szaga van, pedig a legtöbb tételre szükségem van.

A konzumációs listámnak van egy darabja, amely mindenképpen magas prioritást élvez. Ez pedig a régi basszusgitárom. Kb. 3 éve adtam el unokatesómnak, mondván nem kell nekem két gitár, meg egyébként is. Ezt a döntésemet aztán szépen megbántam. Az első hangszer az első hangszer. Ha minden jól megy pár héten belül újra nálam van. A terv az, hogy kap egy teljes generál felújítást (kábelezés, jack aljzat és poti csere, húrláb javítás, nyakállítás, szintezés, stb). Ez persze benne lesz sok pénzben. Megfordult a fejemben a pickup csere, de amilyen rohadt drágák ezek a tekercsek, az felejtős. Persze nem fogom kibírni, hogy erről ne rakjak fel képeket. Bárki mondhatja, hogy értelme nem sok, hiszen van egy aránylag profi hangszerem. De úgy gondolom ennyit megérdemel, meg hátha lesz még hol használni.

Egyébiránt több következtetést is levontam. Nem szabad mégegyszer túlvállalnom magam. Soha többé nem veszek fel közismereti tanegységet. Más tanulság nincs. Talán annyi, hogy tájékozódni kell adott tantárgyaknál, mert néha a kívül szép belül fos.