Kis kerékpárom újra tündököl. Háromszor kellett láncot bontanom, ebből egy volt indokolt. A másik kettő annak köszönhető, hogy rosszul raktam vissza - inkább kivettem a hátsó kereket, mintsem a hátsó váltóval birkózzak. Az első láncbontásnál a láncszemből teljesen kinyomtam a kis tengelyecskét - visszarakni csak nagy trükközés árán sikerült. Cserébe megtanultam, hogy soha nem szabad teljesen kinyomni, csak annyira, hogy épp bontható legyen. Meg azt is, hogy hogyan rakjam vissza, ha mégis kinyomom.
Miután elfaszkodtam ((c) GYF) egy órát ezzel, újabb egy óra volt az első váltó beállítása. Az első váltó a gépemen a terra incognita. Mindig tartogat meglepetéseket. Most a váltókar volt soron. A szentem feszességszabályzó tekerentyűjének a csavar része kijött a menetből...
A tervezettnek megfelelően négy órát töltöttem azzal, hogy visszaállítsam arra a szinte a gépet, mint ahol elkezdtem - tisztább, ápoltabb váltóval, fogaskoszorúval, lánccal.