Das Model

Tisztulás. Némi vita a setlist tulajdonlása körül, majd a zenekar elkezdi a darálást. Kb. húsz ember van a teremben, a galeri elől bólogat. Baráti együttlét, egymásnak zenélés van inkább. Az első szám után a gitár hangereje is visszakúszik a megfelelő helyre. Minden fáradtság, morcosság ellenére simában lenyomnak mindenkit, aki eddig játszott. Lassan, urasan. Befut egy cimbora, csak egy számról csúszik le, már huszonegyen vagyunk.

Nem a te zenéd. Szépen ível felfelé a koncert, az új számok ütnek, ahogy az EP-s nóták is megteszik a hatásukat. A frontember szokásos formáját hozza, belefér egy kiszólás metal core témakörében, egyébként móka és kacagás van minden szám között. Szinte szórakoztató, ahogy a legtöbb ember nem tud mit kezdeni egy olyan zenekarral, ahol vagy blast beat van, vagy a középtempónál lassabb darálás és iszonyat sok disszonancia, mindez jól megtördelve ritmikailag. Nincs visítás meg dallamos ének, csak olyan vokál, ami ehhez a zenéhez passzol.

A zenekar kezd belejönni, láthatóan feloldódtak. Én békésen támasztom az oldalfalat és bekészítek egy hamutálat. Haver zenekar pár tagja boldogan tombol, nagyon bejön nekik. Nem csoda, aki fogékony erre, az hamar megszereti a zenekart. Aztán hirtelen vége mindennek, lement az utolsó szám. Ennyi volt. Kezdődik minden előről, csak most nem le hanem fel és két részletben.