Mark (a III.) jól megérdemelt betegszabadságát tölti a Peavey szervízpartnerénél (legalábbis hamarosan oda kerül). Ezzel sikerült egy kb. 2 hónapja húzódó ügynek a végére pontot tenni. Legalábbis remélem.
Egyébként meg felnéztem a hegyre virágot locsolni és levelesládát üríteni. Megállok a vadító sárga kocsival (asse az enyém) és erre jön a vészmadár nő, hogy leszek szíves... Gyorsan odanézek, igen, sikerült egy kis kapu elé állni. Égett is a pofám, hogy harcos ambícióm ellenére is csinálok ilyet - de csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Mondom is neki: Álljak el a kapu elől, ugye? Gondoltam elvágom a pofázda fonalát és gyorsan javítok a hibámon, de ez a picsa tovább ecseteli, hogy miért ne álljak oda. Az egy dolog, hogy a kiselőadás alatt simán arrébb gurulok 1 méterrel, de csak beszél. Majdnem eljutottam odáig, hogy megmondjam neki: hölgyem, szarok a problémáikra, meg arra, hogy ez az ajtó a mentőnek van (nem mintha a kurva kapun, ami 10 méterre van, ne tudna bemenni a szerencsétlen mentő), de az a kibaszott idő se olyan meleg, hogy maguknak bajuk legyen, meg csak a kurva virágokat akarom meglocsolni anyáméknál és bazmeg ha valaki itt az elkövetkező 10 percben rosszul lesz azt én viszem le a jánosba, a kurva anyád. De persze díszpolgár voltam és nem mondtam semmit csak kedves voltam és arrébb álltam.
Soha nem fogom fel, hogy egy egyszerű utasítás mellé miért kell három oldalas kiselőadást csatolni. Nem jó, megcsinálom, de nehogy már az anyád aranyeréről beszélj közben. Istenem, kibaszott magyarok.
