Valamikor régebben fogalmazódott meg bennem, hogy rehabilitálom immár 14 éves kerékpáromat. Ennek egyik oka, hogy szeretnék egy olyan kerékpárt, amely egyszerű felépítésű, kevés dolog mehet tönkre rajta és ebből (is) kifolyólag menetbiztos.
A megoldást az egysebességű bicikli jelentette számomra. Ki is találtam, hogy én csinálok a régi bringám vázából egy jó kis egysebességűt. Az álmodozás két hete kezdett valósággá fordulni, amikor Alsóörsön kicibáltam a kamrából a gépet és hosszú szomorú pillantásokat vetettem rá, majd Kedvesemnek kijelentettem, hogy megkezdem a rehabilitációs projektet. Természetesen értetlenül állt a dolog előtt, mert "ad1, van már bringád, ad2. többet költenél rá, mint amennyiből egy teljes felszereltségűt veszel".
Természetesen (Horváth Ágnes után szabadon) tisztánlátásomat az észérvek nem homályosíthatták el. Szó szót követett és az elmúlt két hétben nekiláttam az interneten fellelhető oldalakat böngészni, valamint Makrélát legújabb agyrémemmel abuzálni.
Ezúton is köszönöm Makréla végtelen türelmét és apai jótanácsait.
Az első kézzelfogható legújabb eredménye projektemnek ma született meg: Konzumáltam egy pár AVID FR5 fékkart. Természetesen hosszú gondolkodás után arra jutottam, hogy mindenképpen egy szervízre fogom bízni a bringa (újra)építését - jelenleg a Bajnok szervíz tűnik nyertesnek. Természetesen amíg megírhatom az első emailt, hogy jaj de szeretném, hogy építsenek egy bringát nekem, sok időnek kell eltelnie, hiszen 125 km választ el imádatom jelenlegi tárgyától és egyhamar nem jutok vissza Alsóörsre.
Hát ez van most.
